Emberség

by Agregator

/
  • Streaming + Download

    Includes unlimited streaming via the free Bandcamp app, plus high-quality download in MP3, FLAC and more.

    On this special album variant you can find a new version of song "Romok között", recorded in 2013 for our video - with Miklós Csóra and Gábor Horváth at the melodic vocals.

      1,000 HUF  or more

     

  • Full Digital Discography

    Get all 8 Agregator releases available on Bandcamp and save 20%.

    Includes unlimited streaming via the free Bandcamp app, plus high-quality downloads of Eszmélet, Semmiből - a semmin át, Hol a senki jár, Túlontúl (remastered), Puszta lét (remastered), Az Eredendő, Emberség, and Szürkület. , and , .

      5,040 HUF or more (20% OFF)

     

1.
Már üres minden Csak átfolyik rajtam a lét Az alvó meg se mozdul Mindegy miért szunnyad, Miért nem él Hát súgd, hogy jó lesz Hazudj, hogy tarts, bár el nem érsz A falon túl talán még áll Pár tucat bábu - tűzre kész Ott keress engem Tán megtalálsz Már hív az éj S véredben ég Mire tegnap nemet mondtál még Más úgyse' vár Így éjfél felé... Ha keresnél Kiáltsd felém Ha rossz is, jobb a semminél Ne várj tovább Így éjfél felé S éjfél után Hát újra itt állsz Az út hát körbe ért S ismét porba téved Úgyse' bánjuk, nincs miért Hát súgd, hogy jó lesz Nekünk egy pokol túl kevés De a körénk húzott falakból Néhány új biztos kijön még Ott keress engem Tán megtalálsz
2.
Tőlem idegen a remény Nem vár béke, menedék A porba vájom utamat A végén véd majd, s befogad Néha elér Ha más lennék könnyebb lenne El is hinném De tovább hajt a vér A mának élj míg meg nem öl Hidd el egyszer úgyis vége Vedd a részed mindenből Miért is lenne minden másé Ki porban élt most létre tör Ízleld, érezd át a mérged Ne félj hát a lényedtől Élvezd, aki vagy Élvezd, amíg vagy Ó, hát ez volnál? Sok apró árny a lelked Mit kívülről a tudat zár Súlyától meg is rogynál, Meghajolnál... De a végén úgyis ráébredsz majd Hova a tudat zár, nincs igazi lét Csillogón, fényben állsz majd S csak belül dúl az üresség Nem kell - tőlem idegen Ott lenn - a porban a helyem Ott a helyem Emlékezz mikor ráébredsz majd Hova a tudat zárt, nincs igazi lét Maradni könnyebb lenne De hát hajt a vér
3.
Kutatom még az élet színét Fakóbb, mint ahogy bennem él Sokszor még feldereng bennem Hogy izzott a legelején Valahol tán eltévedtünk Vagy az út vitt másfelé Lehet eladtuk a lelkünk S rég az ördögé Valamit már nem kell mondanom Meg úgysem értenél Valamit még el kell fojtanom Mert rólam mást hinnél Aludj hát, nincsen semmi baj Mélyen, hol nem kell félj Romok közt ébren álmodunk Ébren és várjuk a fényt Aki remél, biztos megmarad Szívósan, patkányként Holnap még nem tudjuk mi vár De élünk, élünk s várjuk a fényt Ott várjuk a fényt Romok közt patkányként De míg az ember él Addig lesz remény Hogy bármi történhet S bármi más jöhet ...míg az ember él
4.
Úgy hiszem, a távolság már mindent felélt Csak ez maradt, az üresség és némi héj Tán közelről, még akadna, amiért maradnék Tán maradnék, ha megnyílnék, de túl fakó a kép Itt vagyok én, a percnélküli ember Mindentelen, csak egy valóban élek Fel is őröl lassan, mi mindig másra vár Folyóba nem lép kétszer, benne végigáll Végigáll, nem pihenhet, mindenre vár És nyugtalan, ha helyben áll, örök vadász Bár hihetném, hogy jobb, ha nincs, mert íze sincs A világnak, ha sosem más és egyirányba visz Nincs egy jó irány, mind másfelé néz Bármerre mész, a többi azzal vész Nem marad más... Az utad járnád, ahogy én S én nézném, mi épp benned él Vágyjuk, amit csak ő láthat Amit egyszer mástól reméltél Idekint, már mind a látszat Belül csak a tegnapi fény Amit egyszer biztos vártam De ami más, most abból vennék még Legbelül, tán maradt még, pár csepp remény És elkísér, hogy megöljön, hol az este ér Ha leszáll az éj, a került út, ott megkísért Nincs ébredés, az álomból, mit távol tart e vég
5.
Elért, eltűnt az ég - végre A felszín többé nem árulhat el Magány - elértem, az enyém - elértem Hisz magába tér, ki nyomomba lép Vádollak Téged Te álszent börtön Hús és vér Kárhozz el végleg Zuhanjunk együtt Te és Te és Én és Én Újra itt és újra én, s a mérleg Mit a látszat előlem most nem zárhat el Csak az van, mit hoztam, a súly mit vontam E méregpohár, bürök kegyelem Vádollak Téged Te álszent börtön Hús és vér Pusztít a lényed De maradjunk együtt Te és én és te és én Mint tűz és a jég Ez a legvégső menedék Csak az jut át, ki mást már nem remél Itt csak az vár, amit hoztál Itt csak Te vagy az, aki én - csak Te és Te és én és én Mint tűz és a jég Kegyelmet nem érdemlünk A szennyben társra leltünk A valóság másra vár A méregpohár Kitöltve már
6.
Elmúlni akkor bírsz, ha élsz Túllépni akkor bírsz, ha fájt Hazudni akkor tudsz, ha van már igazság A felszín csak jobb annál, mit rejt, s nem enged át Hát miért kell, hogy érts? Miért kell Hogy mindig mindent láss? Miért kell, hogy érts? Kevés, ha engem vársz csupán? Van hely Honnan én is visszafordulnék Nézd hát, ez mind Tiéd De nincs tovább A zárt ajtók jogán Vigyázz Itt nem jár más csak én csak én Érj el hozzám, használj mindent, ami nyitva áll Akit látnál, ő nincs már, de vár ránk valahol, valahol talán Ajtók, zárak, titkok - emberré összeáll Miért is várnád, hogy másban nem is látsz Egy sarkot, egy árnyat, mi mélyen rejtve áll Csak azt vágyd, mit nem fáj, ha végül megtalálsz Néha a legjobb, hogy ha minden ajtót zársz S nem űzöl kételyt, amit igaznak nem vágysz
7.
Létszomj 04:28
Ébredj és kortyolj mélyet Emésszen újra a tűz Túl húson, lángon, mérgen Átlényegülsz Nyisd fel és tépd majd széjjel És áss - üsd át egészen És véss - új alakot létre Hogy élj - hogy ezt is éljük túl Írd, hogy minden rendben Vésd rá - ez hát az ember Formáld saját képre S mard rá, ez vár a semmin túl S írd, rá hogy szomjazol Írd, rá hogy szomjazol SZOMJAZOM Új létre, új esélyre SZOMJAZOM Bűnökre, vezeklésre SZOMJAZOM Míg a világ üresen áll SZOMJAZOM Csak, ki nem keres talál A formával nincsen vége Kis szenny kell a máz alá Fedni, mi üresen áll még És talpra áll Írd, minden rendben Ím hát az ember Formáld saját képre Add át a mérged Nyisd fel és tépd Áss és véss Így a mélyben néha nem jön át Miért is vágysz úgy felfelé S törsz felfelé Túrsz felfelé Anyagba lelket vérrel vájsz S lehelsz belé magányt S törsz felfelé Túrsz felfelé Amíg élsz
8.
Az üresség – folyton kísért Suttogja, úgysem, mégsem, Miért is kéne más – s pont itt talál A holnap, hol tegnap erre járt Seholsincs már, amiért halnál, Amiért az ember lánggal ég Ha volt is így, már kihunyt rég S az árral úszunk semmiként Egy újabb nap, egy újabb év, Ez is csak ugyanúgy telt el Mit is várnál, ha nincsen kép Mit e lét ne tépne végleg szét Néhány szilánk, pár törött rész Marad majd, s álmodból ver fel Hogy nincsen tovább, s ez így van rég És élve oszlunk semmivé És ez így van rég Ez csak mi vár Nincsen tovább - nincs semmi Bár benne élsz Nem látszik még Mi volt a teremtő terve Ha nincs megoldás Sem folytatás – nincs semmi Élünk majd szorgos senkiként S jaj nélkül foszlunk semmivé Ahogy bízunk, úgy csalódunk Nem vígasz, hogy alig fáj De az ízét tényleg szokni kell Boruljunk térdre Innen már nincsen lejjebb Innét esni, alig fáj Isten hozott itt lent a sárban Testvérem e másvilágban Azt mondják a halál gyötrő De élve múlni, alig fáj
9.
Már itt van érzem S kúszik felém Szép lassan elvesz tőlem mindent S közben tudja, újra, s újra megtenném Nem értem félre Nincs sok beszéd, csak épp a lényeg Hív a végzet, igen Miért ne tenném? Ne is keressél Amit kellett, már megéltem Lesz ki elkísér Tűz, jöjj velem Hogy merre tovább még Döntök, ha a határra értem Vonz a messzeség Tűz, jöjj velem S égess Marj hát belém Mintázz is újra, mintha élnék, mintha fájna, Mintha újrakezdhetném Akármit ígérsz Én elvenném - s vinném az útra Hív a végzet, igen Miért ne mennék? Hogy együtt nézhessük Ahogy a világ ég És nem bánunk meg Nem bánunk semmit semmiképp Amit magunk mögött hagyunk Csak füst, s üres parázs Itt nem vet követ felénk Többé senki más Nézd már nem is félek, bár torz a tükörkép S e két világ közötti híd, nem vonz, inkább taszít Hát ne is nézzünk félre, ne is keress mást Csak koncentrálj a képre, mit a túloldalra vágysz Hogy ott találsz....
10.
Kutatom még az élet színét Fakóbb, mint ahogy bennem él Sokszor még feldereng bennem Hogy izzott a legelején Valahol tán eltévedtünk Vagy az út vitt másfelé Lehet eladtuk a lelkünk S rég az ördögé Valamit már nem kell mondanom Meg úgysem értenél Valamit még el kell fojtanom Mert rólam mást hinnél Aludj hát, nincsen semmi baj Mélyen, hol nem kell félj Romok közt ébren álmodunk Ébren és várjuk a fényt Aki remél, biztos megmarad Szívósan, patkányként Holnap még nem tudjuk mi vár De élünk, élünk s várjuk a fényt Ott várjuk a fényt Romok közt patkányként De míg az ember él Addig lesz remény Hogy bármi történhet S bármi más jöhet ...míg az ember él

about

The title - Emberség - means being human - with all the sins and weakness we are struggling through our everyday life. This album is mostly about the darkness around us and how we try the gather our strength to reach out and take what is ours.

We had guests on this album - Balázs Tanka (Turbo) in Éjfél felé and Romok között. Balázs Tóth (Tesstimony) for the northern vocals of Mint tűz és a jég and you can hear Tadeusz Rickmann (Dalriada) in A skorpió útja.

credits

released November 1, 2009

license

all rights reserved

tags

about

Agregator Tatabánya, Hungary

Dark and melodic death metal, born in the shadows of depleted mines and deserted factories. It sounds like if Paradise Lost would have been mixed with the bands of Gothenburg scene of Sweden.

contact / help

Contact Agregator

Streaming and
Download help

Report this album or account

If you like Agregator, you may also like: