Túlontúl (remastered)

by Agregator

/
1.
Látjátok feleim szemetekkel mik vagyunk? Ím por és hamu vagyunk. Mennyei kegyelmében teremtett az Úr És adta Nékünk otthonként ez Édent. Megannyi gyümölcse ezer gyönyört ád Mézédes étkek – mezítelen szabadság Mi végre hát a tiltott tudás? Keser? íze mit magunkénak vágysz? S ha vége Mérge csak minket talált? Vagy egész fajtánknak ettünk halált? Látjátok feleim mik vagyunk? Por és hamu Por és hamu
2.
Túlontúl 03:05
Gyere és nézz velem a fénybe Majd hunyd le szemed, s mondd mit látsz Mi az, mit felfed a képzet Mi Igaz, s mi a Valóság Én se láttam meg mindent Talán mert túl közel volt már S az Élet elfojt mindent, Mit a Lét szépsége ád …ez a keserédes tánc Talán utolsó, tán csak más Lehet, hogy a kezdet vége Vagy egy álom – semmi más Csak ha már késő létszik Csak ha már késő fáj A perc szóljon a Létnek S annak mi még várhat ránk Az Élet átfest minket Közelről mindaz más Mit a képek elénktárnak A túlontúl könnyű igazság Aggasszon a dolgok lénye? Vagy elég így? S ha mind leáll Nem a fények égnek Mi vezet minket, Ha nincs tovább? Ami kimaradt, Vagy meg sem történt Súly marad Mi nem nyomaszt tovább Az életút Sosem teljes Siralomvölgy S ha nincs tovább Mi kimaradt Vagy meg sem történt Súly marad Mi visszatart talán … ez a keserédes tánc Talán utolsó, tán csak más Lehet, hogy a kezdet vége Vagy egy álom – semmi más Majd ha már késő létszik Majd ha már túl késő fáj
3.
Por és hamu 03:52
Vér soha ne tapadjon kezedhez Mondd el mi a vér Vágy soha ne szaggassa lelked Mi az és mennyit ér Ne szennyezzen gyűlölet mocska Elkerülöm én A boldogság csak a bolondok álma Nem lesz soha enyém A hét főbűn és a szeretet népe Mint bukott angyalt száműz e földre És mindvégig felettem áll Mindvégig felettem áll Megvárják, míg elfolyik vérem, Hogy bűnök nélkül is kiérdemeljem Az ő sorsuk zsarátnokát Az ő sorsuk zsarátnokát Ha én csak pillanat vagyok Vízió e mind, mi örökké tart? Vagy csak bennem folyik a változás Bűnbak vagyok, ki mindenért hibás? Mint véráldozat jöttem e földre Szenvedésre ítélt Mit más nem lát, bennem széppé lehetne De közelít a rév A keserűség - tudatom gyöngye Körbezár és véd Mit meg nem érhettem, másé se légyen Pusztuljon, ami él Hát mondd a haldoklónak, Hogy szép az élet A boldog párnak A szerelem méreg Meséld el a vaknak Mindazt, amit látsz Ha nem lehetsz boldog Terjeszd a romlást Az Életet sosem láttam De jártamban megcsodáltam Mindazt, mit más megtiport Én enyémként szerettem Mit láttam – hiányzik érzem S fáj, hogy hiába éltem Ami szép volt elviszem, s hidd el Enyém lesz csak az enyém
4.
Remény 03:05
Nézd ez a sár a lelkem vére A testem szárazjég Bár a hideg összetart még Széthasít a fagy és a tél Pihenj meg nálam ma este Meséld el mi az mi még Él ebben a rideg világban Meséld, hogy valami él Hazudd, hogy nem lesz már rosszabb Hazudd, hogy van még remény Hazudj, hogy én is elhiggyem, igazat beszélsz Ne mondd, hogy tudod mit érzek Nem mondd, mert nem hiszem el Ha valahol boldog lehetnék Nem itt van, az nem ez a hely Hazudd, hogy még most is élek S, hogy látod az út elejét Hova hogyha visszatérnék Talán újra választhatnék De csend, legyen a beszédnek vége Szavaidtól olvad a jég Bár nekem a halált jelenti Olvassz fel - szakíts szét
5.
Az életút 05:20
Nézd ember! Hogy remeg kezed! Ha eltűnik tenvilágod, Megérzed e veszted? Másé a tiltott gyümölcs Ízét is más érzi már Mérge lett csak a tiéd és az elmúlás... Küzdöttél és bízva bíztál Vétkeztél, Bűnhődj! Elveszett minden részlet Zavaró és valószerűtlen Klisék, s az a biztos végzet Üres teljesség A falakon, melyek körülvesznek Feldereng néhány hazugság Idézek egyet, s hogy igazát értsem Arcomba vésem minden sorát Mondd hol az az elvont érzés Ha vagyok, s nem csak látszom lenni Ez az elmúláshoz kötött lét Túlontúl rövid felfedezni Misztikus érvelés és a láz Vajon hol az igazság Talán az érem túloldalán Vagy keressem ideát? Tapogatódzom vakon és némán A kiút vágya nem hagy pihenni Bőrbe vésve rajtam minden írás Jeleit nem merem feledni De az útra magam lépek S járom, míg a remény éltet Mert hiszem, hogy a sok hazugság mélyén Valami még az enyém Pár érzés, s megannyi rontott lépés Megalkuvás, meg nem értés Az élet néha mit sem ér És most elmúlt, ennyi, vége Sokat magam sem adnék érte De mindez én voltam Az emlék enyém Ennyi voltam, ennyit értem Többet vártam, mást reméltem Az élettől – de mit sem ért Semmit sem ért
6.
EdenEast 03:05
Swirling on the soil that we tought ours Without barriers, without bars We are the neglected Ones Hanging on the rope of oaths Still dreaming about an Eden Thinking that hope will carry on Or some kind of ancient instict Will help you on and on But we don't need no hope We don't need no care As we strew the seeds of failure Crawling for not to be reaped Banished the side of Eden With the mark "We cannot co-exist!" We cherish the memories with our blood. Because we are tainted with their blood. Just keep looking back. Never choose the harder path Weave a dream about Eden Believe that Hope will carry on And the life grows sore and priceless As time goes on and on. Just dig inside your little secrets Being straight now ain't enough Serve and toil for the guarding angel And thoughtless – just struggle and trust
7.
OnePowered 03:52
Again things went down down-hearted Nowhere to break Debates – all are came to a dead-end To the dead-lock of the day Don't know who's the hunter, who's hunted They are all the same See Justice is blind, but bound If she's ever awake The One for one, the One for all You have to stand the ground To prove the power of one The power on one You have to cut through all the knots To light the darkest toughts To prove the power of one The power on one You say someone have to force the changes The tables have to be turned But now – seize your chances And don't wait for another There's too much to do in this tiny lifetime To waste them once for all Just gather the deeds that'll raise you When you write the final chapter And leave the world to burn Not just counts what is complete But all what you cared to build Don't disturb the ashes Accept them once great Recognize their beauty The beauty of the fate As we write the final entry And the journal is have to be closed We long for getting another chance To shun the darkest road Where the flames os burning bridges Light the way we walk Their ash our last companion Witness of tales untold
8.
Stampede 03:05
See the void is getting stronger Slightly touching as it hides Lurking in the purest daydream’s shadows Waiting to arise And the self grows empty and tired Slowly the blindfold takes its place And then we’ll cannot bear the sunlight ‘Coz Evil in its blaze! But some stars are always shining Hard to follow – could not be reached Choose that One which is in you too Bathe in its gleam And if you find your own fire You are to enlighten not to burn Try to wipe out all the shadows Heal the newborn seeds Ahead with the cleansing fire Ahead full bloody ahead Feel the full force of stampede's power Too late to abandon its guidance Beware the burned-out Ones If they try to extuingish the fire Just give them hell And remain free
9.
As far I know - course set and sealed In sweet unlight I can't receive Or transmit the thoughts of mine Revelations – fevered kind Of visions – in bitter light On this highground of life Just climb upwards 'till the final approach Never knowing where's the peak As the steps take us further Away from our sweet belongings Dreaming about our wounds would ever heal But the facts are not responding Without the former guiding lines Just struggling in the dark When will we reach our zenith Where stands our High Water Mark We're without tears, without fire And without understanding Seeking the joys we'll never feel Well known, but still annoying So as we slowly reach the slopes Much easier to see Great times are left behind us But the mark will always shows the peak Slopes and risings of the hills Have I created something Something that really hard to leave Like thirteen stars of freedom And yellow rose amongst the maize Fight for your cause and soul With fury and faith And as I cross over the river and have Rest under the shade of trees I look towards the sign Enjoying its hights Hights of a trail
10.
Nézd ember! Hogy remeg kezed! Ha eltűnik tenvilágod, Megérzed e veszted? Másé a tiltott gyümölcs Ízét is más érzi már Mérge lett csak a tiéd és az elmúlás... Küzdöttél és bízva bíztál Vétkeztél, Bűnhődj! Elveszett minden részlet Zavaró és valószerűtlen Klisék, s az a biztos végzet Üres teljesség A falakon, melyek körülvesznek Feldereng néhány hazugság Idézek egyet, s hogy igazát értsem Arcomba vésem minden sorát Mondd hol az az elvont érzés Ha vagyok, s nem csak látszom lenni Ez az elmúláshoz kötött lét Túlontúl rövid felfedezni Misztikus érvelés és a láz Vajon hol az igazság Talán az érem túloldalán Vagy keressem ideát? Tapogatódzom vakon és némán A kiút vágya nem hagy pihenni Bőrbe vésve rajtam minden írás Jeleit nem merem feledni De az útra magam lépek S járom, míg a remény éltet Mert hiszem, hogy a sok hazugság mélyén Valami még az enyém Pár érzés, s megannyi rontott lépés Megalkuvás, meg nem értés Az élet néha mit sem ér És most elmúlt, ennyi, vége Sokat magam sem adnék érte De mindez én voltam Az emlék enyém Ennyi voltam, ennyit értem Többet vártam, mást reméltem Az élettől – de mit sem ért Semmit sem ért

about

This is the remixed and remastered version of Agregator's first EP - which has been released on the 15th Anniversary of its original publication.

credits

released June 10, 2016

license

all rights reserved

tags

about

Agregator Tatabánya, Hungary

Dark and melodic death metal, born in the shadows of depleted mines and deserted factories. It sounds like if Paradise Lost would have been mixed with the bands of Gothenburg scene of Sweden.

contact / help

Contact Agregator

Streaming and
Download help

Report this album or account

If you like Agregator, you may also like: